A bejárati ajtó kicsapódott, és egy alak jelent meg előtte – hozzá kell tenni, nem önszántából tette. Mögötte egy kék hajzat jelent meg, ahogy tulajdonosa kidugta a fejét.

- És vissza ne gyere sör nélkül!

A fekete hajú lány megszeppenten bámult vissza. Egészen úgy nézte a kékhajút, mintha a messiást várná előbukkanni mögüle.

- Ugyan már Grimm, ki se adják neki – jelent meg Ichigo mint egy varázsütésre. – Tizenötnek is alig néz ki!

- Az már nem az én dolgom, hogy hogyan szerzi meg – jelentette ki Grimmjow, és becsukta a bejárati ajtót.

Amorina ácsorgott egy darabig, aztán sóhajtva elindult. Az utat már jól ismerte, szinte már figyelnie sem kellett. Észre sem vette és meg is érkezett. Mielőtt még bekopoghatott volna, Urahara ajtót nyitott neki és beengedte.

- Hogy-hogy nem Kurosaki-sannál vagy? – vonta föl szemöldökét.

- Kidobtak – motyogta a lány és keresztbe fonta karjait.

- Megint? – nevetett fel a kalapos. – Most miért küldött hőn szeretett Grimmjow-sanunk?

- Sörért.

Urahara kuncogva bevonult a konyhába és kinyitotta a hűtőt. Amorina közben leült az asztalhoz és némi megjátszott unottsággal nézelődött.

- Mennyi kéne? – kérdezte a boltos.

Amorina legyintett.

- Ráér, inkább kicsit maradnék. Még a végén rájuk nyitnék, ha most rögtön visszamegyek.

A kalapos felnevetett, majd leült az asztalhoz a lánnyal szemben.

- Nos, akkor csevegjünk kicsit!

 

Amorina nyögve lerakta a földre a két vászonszatyrot, és kinyitotta a bejárati ajtót. Beráncigálta maga után a csomagokat, melyekben válaszképp megcsörrentek az üvegek. Morcosan, keresztbe font karokkal megállt a konyha küszöbén és a konyhaasztalnál terpeszkedő kékhajúra meredt.

- Itt a söröd! – bökte oda.

- Ááh, nem csak az enyém – villantotta elő fogsorát Grimmjow.

- Nincs az az isten, hogy én…

Nem volt ideje végigmondani, ugyanis az arrancar rávetette magát, és a sörös szatyorral együtt az asztalhoz húzta.

- Grimm, engedd el szegényt! – lépett be Ichigo, akár valami megváltó.

- Che, rosszabb vagy, mint az anyja – mordult fel a kékség.

- Nincs is anyám – jegyezte meg Amorina.

Grimmjow a két társa ellenkezése ellenére elővett egy sört, foggal felbontotta, és a lány kezébe nyomta.

- Nem, nem! – tiltakozott Amorina.

- Jól mondod, nem nem. Az már igen! – vigyorgott a kék.

- De nekem már egy is betesz!

- Elég, ha kirakod utána.

- Hagyd békén, Grimmjow! – mormogta Ichigo, miközben hátulról beletúrt az égszínű hajkoronába.

- Mmh, de a múltkor még tetszett neki. Ő kérte!

- Aztán te vitted haza. Meg amúgy is inkább ivott, ha már a bulizás volt a másik lehetőség…

- Hát most majd kicsit kevesebbet iszik.

- Sziasztok! – tűnt el a konyhából Amorina.

- Lelépett miattad – mondta Ichigo.

Grimmjow pár pillanatig hümmögött, aztán felpillantott a narancshajúra.

- Mikor is ér haza a családod?

- Még két óra múlva.

- Nos, akkor élvezzük ki az egyedüllétet! –tanácsolta Grimmjow egy cápamosollyal.

Az ölébe kapta Ichigot, s az asztalra ültette, miközben ajkaik egy pillanatra sem szakadtak el egymásétól. Mikor a kékség is felmászott, a fiú tiltakozva eltolta.

- Ne, már komolyan nem fogja bírni! Tönkretesszük a bútorzatot.

- Áh, ez az egy még biztosan belefér…

- De ne, inkább menjünk fel…

- Jó itt, Ichi, hidd el!

- Nem, nem… hé, nincs nyúlkálás!

Grimmjow egy csók segítségével Ichigoba fojtotta a szót. Miután elszakadtak egymástól, levigyorgott a fiúra.

- Mit kapok azért, ha hajlandó vagyok felmenni a szobádig?

- Majd meglátod.

- Valami igazán jó kell.

- Áh, tudom én azt.

- Mmm, ez esetben…

Grimmjow leugrott az asztalról és magával rántotta Ichigot. A fiú tiltakozása ellenére felkapta, és felrongyolt vele az emeletre. Az ágyra dobta tehetetlen áldozatát – habár lehet, hogy az áldozatának nem volt különösebb kivetnivalója az ágy ellen –, s fölé magasodott.

- Na, mi a jutalmam?

A kékség kapott egy mosolyt a fiútól, majd ajkuk egy csókban összeforrt. Miután elváltak egymástól, Ichigo átkarolta az ex-hatos nyakát, s a fülébe súgott:

- Emlékszel még rá, mikor Rina-chan elhozta azt a dobozt Uraharától? Volt egy üzenet, amit Rina-chan nem mondott el.

Grimmjow hevesen bólogatott.

- Kiderítettem, mi volt az – mosolyodott el szélesen a fiú.

- Na, és mi?

- Három forduló balra, aztán egyenesen a második utca. Ott egy régi panelház. A második emeleten van egy lakás, amiben senki sem lakik, de van egy nagy franciaágy…

- Shh, elég. Hagyj üzenetet a családodnak, hogy ma nem alszol itthon!

- Eljutunk odáig?

- Egészen biztosan. Hogy jutunk be?

- A doboz alján van a kulcs.

Grimmjow elővillantotta legszélesebb vigyorát.

- Készülj, Ichi, mert most már a családod sem lesz kifogás!

Súgó Még nincs hozzászólás.