K�m�s fejjel baktattam ki a szob�mb�l, s egyenesen Urahara h�t�nak �tk�ztem, ami miatt s�r� bocs�natk�r�sekkel �rasztottam el. � persze csak elb�jt a legyez�je m�g� �s mosolygott rajtam, majd kir�ngatott egy helyis�gbe – a konyh�ba? –, ahol megaj�nd�kozott egy adag kaj�val reggeli gyan�nt. Egy v�r�s kissr�c sepr�vel a kez�ben elflang�lt mellettem, k�zben valami olyasmit d�rm�g�tt, hogy „megint egy ingyen�l�”, amire meresztgettem kicsit a szemem, de ink�bb nem vettem magamra. Hossz� percek �ta kortyolgattam a te�mat, mikor el�ker�lt Grimmjow. Fekete, ujjatlan fels� volt rajta, melynek nyakkiv�g�s�b�l el�bukkant izmos mellkasa, amit�l az embernek kedve t�madt volna lejjebb r�ncig�lni a fels�t – nekem persze nem, egyr�szt, mert arrancar vagyok, m�sr�szt, mert eml�kszem, hogy tegnap milyen lelkesen akart kinyuvasztani. Egy s�t�t cs�nadr�got viselt, ami meglep�en j�l illett hozz� – vagy ink�bb a segg�re. Neki valami�rt nem volt olyan �lmatag a k�pe, mint az eny�m. K�nyszeresen v�gigpillantottam magamon. Egyszer� fekete ruh�m volt, nagyj�b�l a t�rdemig �rt, alatta s�t�tsz�rke harisnya takarta a v�kony l�baim. Ism�t feln�ztem, s egy pillanatra elbambultam a haj�t szeml�lve. Arra eszm�ltem f�l, hogy k�rd� pillant�sa tal�lkozott az eny�mmel.

- J� reggelt – csipogtam amolyan v�laszf�les�gk�nt a tekintet�re.

V�lasz n�lk�l le�lt az asztalhoz, s karjait a tark�j�n �sszefonva v�rta a reggelij�t. Micsoda bunk�! A fekete kisl�ny, Ururu el� rakta az �telt, mire Grimmjow neki is l�tott bekebelezni. Urahara ek�zben ide-oda j�rk�lt, mintha a dolg�t int�zn�, pedig mindenki tudta, hogy csak miket figyelt. Grimmjow el�gedett b�f�g�ssel jutalmazta a reggelit, �n pedig csak a szememet meresztgettem, hogy milyen gyorsan behabzsolta, mik�zben �n m�g csak a te�mat iszogattam a f�l adag sushim el�tt. Az ex-hatos lehunyt szemmel �ld�g�lt, �gy volt alkalmam nyugodtan elmerengeni a k�k haj�t b�mulva.

F�lre ne �rtsen senki! Legsz�vesebben menek�ln�k el�le. M�gis, ez a rik�t� k�k, l�legzetel�ll�t� frizura mag�ra vonzotta bambul� tekintetemet.

- Tetszik? – vigyorgott r�m, r�snyire nyitott bal szemmel, amit egy �sszerezzen�ssel jutalmaztam.

Jobban tetszett a k�rd� pillant�s. Ez az �nel�g�lt mosolynak cs�folt grimasz… kir�z t�le a hideg. M�g sok�ig morgol�dtam volna magamban Grimmjow eg�j�r�l, ha egy hang f�lbe nem szak�t.

- Urahara-san, nem l�ttad Ino… u�t… – csuklott el a mondat v�g�n.

Oldalra pillantottam, �s pr�b�ltam befogadni az el�m t�rul� k�pet. Egy narancshaj� fi� �llt az ajt�ban, olyan p�zban, mint aki �pp be akart rontani a szob�ban, de �tk�zben megdermedt. Sz�jt�tva meredt a t�lem nem messze �l� arrancarra, akinek ajkai �r�lt vigyorba h�z�dtak. Ezt az arckifejez�st m�g akkor sem l�ttam az arc�n, mikor engem �ld�z�tt. Az ajt�ban �ll� fi� helyett is k�ts�gbeestem, b�r erre val�sz�n�leg nem volt sz�ks�g, mivel �pesz� ember megteszi mag�nak.

- K�s�bb kellett volna kelnem – ny�gte, �s indult is visszafel�, kiss� tal�n mag�ba omolva.

- Mi van, shinigami? Hova �stad a reiatsud? – sz�lt ut�na Grimmjow, m�g mindig azzal az ijeszt� arccal.

Miel�tt �szbe kaptam volna, m�r fel is pattant, s a fi�ra rontott, aki eszeveszett rohan�sba kezdett. Ne menek�lj, ostoba! �gy csak m�g tov�bb fog �ld�zni! – gondoltam sikoltva. Itt gyilkoss�g lesz, ha valaki nem l�p k�zbe!

- Ut�na k�ne menni – pillantottam a szemem sark�b�l Urahar�ra.

- Hmm, tal�n igen.

Cselekv�k�ptelen t�rsas�g. Nem �rek sokat, de tal�n el�rkezett az ideje, hogy megpr�b�ljam megf�kezni az arrancart. Borzongva fel�lltam az asztalt�l.

- Asszem jobb, ha csin�lok valamit – d�rm�gtem, �s nekil�ttam kiagyalni valami taktik�t, b�r nem igaz�n j�rtam sikerrel.

 

Ichigo m�g fel se fogta, mi t�rt�nt pontosan, de �szt�nei azt dikt�lt�k, hogy menek�lj�n, �s ezt a k�ks�g l�tv�ny�ra felelve haboz�s n�lk�l teljes�tette is. Elk�pzel�se sem volt r�la, hogyan l�thatja az arrancart, de mikor felid�zte Grimmjow k�p�t, mely �pp most �gett a retin�j�ba, r�j�tt, hogy az ex-hatoson nincs maszk, �s emberi ruh�zatban van. R�ad�sul az Urahara-shoutenben volt. Ugyan, hisz Urahara nem engedne be egy ilyen �r�ltet a boltj�ba! Bizony�ra csak �lmodik…

Ennek ellen�re mikor a narancshaj� h�tran�zett a v�lla f�l�tt, Grimmjow nagyon is val�s�gosnak t�nt. Ichigo s�padtan iszkolt a h�za fel�, ami jelenleg az egyetlen mened�ket jelentette sz�m�ra. Hamarosan megk�nnyebb�lten rontott be a lak�sba, majd maga m�g�tt becsapta az ajt�, s lerogyott a t�v�be. Zih�lva koppant a feje az ajt�n, s a kint ragadt k�ks�g ut�n f�lelt. Nem is hallotta, hogy Grimmjow meg�rkezett, de minden jel arra utalt, hogy az arrancar az ajt� t�loldal�n villogtatja ezerfaktoros vigyor�t.

- H�, Kurosaki, nem akarsz beengedni? R�g l�ttuk egym�st, nem igaz?

Ichigo mag�ba cs�pett, de mivel nem pattant fel a szeme, �s nem tal�lta mag�t hirtelen az �gy�ban, csal�dottan fels�hajtott. T�volod� l�pteket hallott, s m�r �pp megk�nnyebb�lt volna, mikor a t�loldalr�l Grimmjow rohan�s�nak zaja sz�r�d�tt be. Nem volt ideje reag�lni, az ajt� megadta mag�t. Fej�t f�jlalva t�p�szkodott fel a f�ldr�l, s kikerekedett szemekkel pillantott a vigyorg�ra.

- Jobban szeretem az elsz�nt tekinteted, shinigami! – A narancshaj�nak ideje sem volt reag�lni, Grimmjow m�r a falhoz pr�selte er�s karj�val. – Nem tudom, hova rejtetted a reiatsud, de a kedvem�rt el�ker�thetn�d!

- Nem vagyok shinigami! – k�zd�tt leveg��rt Ichigo.

- Mmm, ez a gigai nem is olyan gyenge. Egy emberhez k�pest persze. �n enn�l j�val t�bb er�t �rdemeln�k. – Azzal elengedte a m�r-m�r fuldokl� tin�dzsert, aki a f�ldre rogyott. – Ch, ne h�ly�skedj, �n harcolni akarok! – tette hozz�.

- M�r megtetted nem is olyan r�g. Lenn�l oly sz�ves, �s nem romboln�d f�ldig a h�zat? Az ajt�t m�r majdnem kid�nt�tted ajt�f�lf�stul.

- Mi�rt tenn�k neked sz�vess�get? – k�rdezte Grimmjow, �s mintha mi sem lenne term�szetesebb, a konyha fel� indult. – H�, van itt valami kaja?

Ichigo d�h�dten a k�ks�g h�t�nak rontott, �s a meglepet�s erej�nek k�sz�nhet�en a led�nt�tte l�b�r�l a volt espadat.

- H�zz el innen, Grimmjow! Nem tudom, mi a fen�t keresel itt, de �r�ln�k, ha elr�ngatn�d innen a segged, �s nem f�rasztan�l a baroms�gaiddal!

- Na, ezt m�r szeretem! – vigyorgott az ex-hatos, �s egy pillanat alatt maga al� temette t�mad�j�t. – T�lem �gy is verekedhet�nk!

- Sz�llj le r�lam! – rugdosta Ichigo, amire egy r�h�g�st kapott v�laszul.

- Nem, �n most j�l �rzem magam… ahh, a kurva…! Ez t�kre pontos volt! – Grimmjow lehengeredett a fi�r�l, s ny�gve pr�b�lt felt�p�szkodni, azonban egy �k�l meg�ll�totta eme cselekv�s�ben. – Na most m�r el�g! – fakadt ki, �s kil�kte a narancshaj� al�l a l�b�t, ism�t f�l�nybe ker�lve.

R��lt a fi� derek�ra, �s felemelte �sszeszor�tott ujjait, hogy beh�zzon Ichigonak, mikor egy �vatos, gyenge k�z kulcsol�dott a csukl�j�ra.

- Grimmjow… ne csin�ld! – A hang gazd�ja pr�b�lt hat�rozottnak t�nni, m�gis csup�n csipogni tudott.

- Che, ribanc! Engedj el!

- Nem szabad felt�n�st kelten�nk…

- Kuss! Az, hogy te beszari vagy, nem azt jelenti, hogy nekem van okom f�lni!

Amorina a nyak�t beh�zva pislogott az arrancarra, de tov�bbra sem engedte el. Grimmjow k�nnyed�n kir�nthatta volna kez�t a l�ny ujjai k�z�l, m�g er�fesz�t�sbe se telt volna neki, m�gsem tette. Fintorogva fel�llt Ichigor�l �s kiviharzott a szob�b�l. Amorina megszeppenve b�multa a narancshaj�t, s azon vacill�lt, vajon seg�tsen-e felt�p�szkodnia, vagy ink�bb k�vesse Grimmjowt. V�g�l mire feleszm�lt, Ichigo m�r talpra k�zd�tte mag�t, �s a ruh�j�t porolgatta. Barna szemeit a feszeng� l�nyra emelte, mik�zben �lt�z�k�t igazgatta.

- Ki vagy te? – b�kte oda mindenf�le �rzelem n�lk�l.

- I-iz�… Amorina vagyok, hell� – hebegett az arrancar, majd kez�t ny�jtotta.

- Kurosaki Ichigo – felelt a fi�, majd elfordult an�lk�l, hogy kezet r�zott volna a l�nnyal.

Amorina karja visszahanyatlott a teste mell�, m�g p�r pillanatig b�mult, majd megsz�lalt:

- H�t, �n asszem megyek… j�… eb�det, vagy valamit…

Ahogy kijjebb �rt a lak�sb�l, egyre gyors�tott a l�ptein. Mire az utc�ra �rt, m�r szaladt. Ichigo vetett ut�na egy �res, m�gis f�jdalmas pillant�st. �gy t�nik, az el�z� �lete nem hagyja nyugodni, �s a nyak�ra k�ldte ezt az idi�t�t.

 

Ezek ut�n semmi kedvem nem volt �sszefutni Grimjow-val, ez�rt �gy d�nt�ttem, n�lk�le megyek vissza az Urahara-shoutenbe. Azt�n eszembe jutott, hogy mif�le baroms�gokra k�pes, �s hirtelen elbizonytalanodtam. Magamban r�g�dtam, mikor egy k�z nehezedett a v�llamra. Nagyot ugrottam ijedtemben, azt�n m�g nagyobb r�m�let fogott el, ugyanis megl�ttam a tulajdonos�t is.

- Grimmjow? – vinnyogtam.

- Tch, ne f�lj m�r ennyire! Tudod milyen ideges�t�?

- Bocs�nat.

- Idi�ta vagy, tudtad?

- Ja, asszem…

- Elvetted az egyetlen sz�rakoz�si lehet�s�gem. Most be k�ne vernem a pof�d.

- K�ne?

- Ja. De akkor csak m�g jobban f�ln�l, �s ez ideges�t�.

Els�t�lt mellettem, �s a tov�bbiakban nem foglalkozva velem elindult vissza Urahar�hoz. Nem mertem az arc�ra n�zni, mert att�l f�ltem, hogy egy d�h�s tekintettel tal�lom szembe magam. Pr�b�ltam megemberelni magam, hogy v�gre lek�zdjem a bels� sz�rnyem, a f�lelmet, de egy ilyen alak mellett ez neh�z feladatnak bizonyult. Meglepetten �szleltem, hogy Grimmjow jobbra kanyarodott, pedig m�r l�ttam az Urahara-shoutent magunk el�tt. �rtetlen�l pislogtam, majd mikor l�ttam, hogy h�tra se fordult, ut�na eredtem.

- Hova megy�nk? – csicseregtem, erre � csak v�llat vont.

- Ahova visz a l�bam.

- Az csak t�ged visz!

- Vegyelek a h�tamra net�n? – mordult.

K�zd�ttem, hogy ne ker�lj�n kimutat�sra, hogy �sszeszartam magam ijedtemben.

- Nem kell.

- M�r megint f�lsz? – cukkolt, �s megk�nnyebb�l�s �rasztott el, mikor megl�ttam elter�lni arc�n a tipikus vigyort.

- Nem – h�ztam ki magam, �s rem�ltem, hogy tudok hazudni.

- Kamu.

- Nem.

- L�tom a szemeden.

- Ezek szerint az arcomon nem? – lelkendeztem.

- Tch, idi�ta k�ly�k. – T�bb hozz�f�znival�ja nem akadt, ez�rt n�m�n haladtunk tov�bb, egyik�nk sem tudta, hov�.

Nem sok�ra egy s�t�l�utc�ra �rt�nk, ahol emberek t�mkelege fogadott minket. M�r �pp megtorpantam volna, hogy st�lusosan visszaforduljak, mikor Grimmjow megragadta a ruh�mat, �s maga ut�n h�zott – oh, ennyire kiismert m�r? Sorra r�ngatott v�gig a kirakatsorok el�tt, �s m�r att�l f�ltem, tal�n elfelejtette, hogy a kez�ben maradt a ruh�m eleje, �s ann�l fogva vonszolt v�gig az �veglapok m�g�tt rejl� boltok el�tt.

- Hova viszel? – k�rdeztem.

- Hm, asszem keres�nk egy ruhaboltot.

- Mi? Minek?

- Nem tetszenek ezek a vackok. R�ad�sul ami rajtad van, az m�r egyenesen g�z.

- H�!

- F�j az igazs�g?

Ink�bb nem feleltem, csak n�m�n d�h�ngtem, mik�zben lefejtettem ujjait a ruh�mr�l.

- �s m�gis mib�l akarsz venni b�rmit is?

- Ki mondta, hogy meg fogom venni �ket?

- Lopni fogsz? – sip�koltam.

- Mi vagyunk az er�sebbek! Vagyis �n…

- De most l�tnak minket! Mindenki l�t!

- Che, kit �rdekel?

- Engem! Nem foszthatunk ki csak �gy ak�rkit!

- Psszt, ne �v�lts!

- De h�t ezt nem csin�lhatjuk!

- Akkor te itt maradsz – jelentette ki, majd a falhoz nyomott, s bel�pett a mellett�nk l�v� �zletbe.

N�m�n sip�kolva tapasztottam az orromat a kirakat �veg�hez, �s k�ts�gbeesett pillant�sommal k�vettem Grimmjowt. Ny�sz�tve h�tat ford�tottam a boltnak, �s lecsusszantam a fal ment�n a f�ldre. Nem tudom meddig �ltem ott, de arra eszm�ltem fel, hogy a k�khaj� a h�t�ra kap �s rohan velem… hova is?

- Mit csin���lsz?

- Menek�l�k, te h�lye! N�ha figyelhetn�l is, egyszer�bb lett volna, ha sim�n csak futsz ut�nam!

Torkomra fagyott minden, amit eddig sz�vesen a fej�hez v�gtam volna. A bolond ex-hatos fejvesztve rohant el�re, azt se tudtam, merre megy�nk pontosan. Hamarosan lelass�tott, s kif�jva mag�t lerakott – vagy ink�bb ledobott – a f�ldre.

- Mit lopt�l? – k�rdeztem oda se n�zve.

- ���, amit tal�ltam.

Egy lemond� s�haj k�s�ret�ben k�r�ln�ztem, hogy felm�rjem, hova is rohant velem ez az �szkomb�jn. �sszerezzentem, mikor a kezembe nyomott egy kupac ruh�t.

- Heh?

- Vedd f�l, ha m�r ennyit rohantam �rt�k!

- Nem akarom! – l�ktem vissza a textilcsom�t.

- Na mi az, te is ilyen… iz�… erk�lcs�s vagy? – Eredetileg g�nyos megjegyz�snek sz�nta.

Ezt ott elrontotta, hogy nem gondolta v�gig, mit is akar mondani. Csod�lom, ha ismer ilyen szavakat.

- Fen�be is, j�l van! – kaptam ki a kez�b�l a ruh�kat. – Hol �lt�zzek �t? – forrongtam.

Grimmjow elvigyorodott. Tal�n meg fogom b�nni, hogy belemegyek a buliba, de h�t egyszer �l�nk! Hehe, vagyis �n m�r m�sodszor…

- Eh, mondjuk…

- Mondjuk menj�nk vissza Urahar�hoz! H�tha leszedi a fejed.

Szem�t forgatta, de beleegyezett. Lassan, a k�rnyezetemet k�mlelve indultam el. Nem f�ltem az ut�nunk iramod� �rusokt�l, egyszer�en csak nem tudtam, hol vagyunk. Legnagyobb elkesered�semre Grimmjow se nagyon mutatott jeleket r�, hogy ismern� a helyet.

- Ha most elt�vedt�nk, �n meg�llek…

- Ez most fenyeget�s volt, k�ly�k? – vigyorgott.

- Igen!

- Jaj, akkor induljunk, miel�tt meghaln�k a kezed �ltal! – r�h�g�tt. – Menj�nk mondjuk… arra!

- J�, de ha nem az a j� ir�ny, te fogsz cipelni!

- Egy �jabb fenyeget�s? Ez m�r egyenesen lelki terror, k�ly�k!

- Ne h�vj �gy!

- Mert? Akkor m�r meg is versz?

N�m�n morgol�dva k�vettem az utc�n. A l�pteimet meg kellett ny�jtanom, hogy a r�vidke l�baimmal tarthassam vele az iramon. Ez a p�ttest dolog el�g macer�snak t�nik… oda a gyorsas�gom! J� darabig bolyongtunk az utc�kon, de nem hogy az Urahara-shoutent nem tal�ltuk, de m�g valami ismer�s k�rny�ket sem lelt�nk.

- Itt fog kin�ni a szak�llam! – panaszkodtam fennhangon.

- Elf�radt�l, k�ly�k?

- Igen, mivel neked k�sz�nhet�en az eg�sz v�roson v�gigv�nszoroghatunk! Itt fogunk szomjan halni!

- Ne k�nl�dj m�r ilyen veszett�l! Neked is loptam ruh�t! Am�gy is, az van, amit �n akarok, �gyhogy fogd be!

D�h�sen bok�n r�gtam a nagysz�j� ex-hatost, azt�n h�tr�bb is ugrottam, mikor tudatosult bennem, mit is csin�ltam. El�sz�r p�kerarccal lepillantott r�m, azt�n r�h�g�sben t�rt ki.

- Enn�l t�bbet kell mutatnod, t�ppszli!

M�rgesen r�vetetem magam, �s p�f�lni kezdtem. F�radt voltam, aludni akartam, ideges�tett ez a pszichopata �s kedvem lett volna egy j� f�rd�shez. Ehelyett Grimmjow-val kell s�tafik�lnom, mert elt�vedt�nk.

- Elegem van! – panaszkodtam. – Vigy�l haza! Haza akarok menni! R�ad�sul ideges�t, ahogy kir�h�gsz!

Ek�zben folyamatosan a karj�t �s a mellkas�t gyep�ltam, de nem �gy n�zett ki, mint aki b�rmit is �rez ebb�l. Legal�bbis a vigyora nagyon ezt mutatta. Mikor abbahagytam – nagyon f�raszt� �gy p�f�lni valakit, hogy le se szar –, ajak biggyesztve meredtem a k�k szemekbe. Arckifejez�se tov�bbra sem v�ltozott. A lopott cuccokat a v�ll�ra rakta, majd legnagyobb d�bbenetemre felkapott a karjaiba, amit egy sikkant�ssal dics�rtem. Kerek, �rtetlen szemekkel b�multam, de � r�m se n�zett, csak elindult, � se tudta, hov�. A k�k f�rtjei egybefolytak szemem el�tt az �ggel, s �reztem, hogy el�lmosodom. Gyorsan megr�ztam a fejem, hogy kir�zzam bel�le a f�radts�got, de nem j�rtam sikerrel. Elaludtam egy volt espada karjaiban, aki tegnap m�g meg akart �lni…

 

Grimmjow �rzelemmentes arckifejez�ssel baktatott az �ttest k�zep�n. Enyh�n undorodott mag�t�l, ami�rt egy ilyen kis nyomorultat hurcol�sz az izmos karjaiban, de hogy a lelk�t megnyugtassa, betudta az emberi vil�g hat�s�nak eme tett�t. Egy pillanatra elgondolkodott rajta, hogy ink�bb ledobja az alv� arrancart �s j�l sz�tver p�r utcai berendez�st d�h�ben, de mikor lepillantott a l�nyra, elvetette az �tletet. V�g�l is a saj�t hib�j�b�l ker�lt ide. � kezdte k�vetni a l�nyt, � �zte id�ig, �s b�r nem tehetett r�la, hogy itt ragadtak, m�gis a szesz�lyei vezett�k id�ig. Egy vasto lord nem eszik. Mi�rt akarta megenni ezt a csitrit…?

Gondolkod�s�b�l egy narancss�rga villan�s riasztotta f�l. Tekintet�vel megkereste a sz�n gazd�j�t, s ajkai sz�les vigyorba szaladtak. N�h�ny m�sodpercre elt�n�d�tt, majd �vatosan lerakta a l�nyt �s a ruh�kat egy oszlop t�v�be, s a narancshaj� ut�n vetette mag�t. Miel�tt m�g �ldozata �szrevehette volna jelenl�t�t, megragadta ing�t, �s mag�hoz r�ntotta.

- Eh, szervusz, Kurosaki!

- Grimmjow?

- Tch, felismersz? Meglep� eredm�ny.

- Mit akarsz? – m�rgel�d�tt Ichigo, pr�b�lva lefejteni a k�ks�g ujjait a ruh�j�r�l.

- Vezess az Urahara-shoutenhez!

- Mi? Mi�rt?

- Mert elt�vedtem.

Csend ereszkedett r�juk. Ichigo elh�lten b�multa az ex-hatost. P�r pillanatig csak �lltak, azt�n a narancshaj� elkezdett fulladozni a nevet�st�l. Grimmjow d�h�sen r�mordult, mire Ichigo ajk�ba harapott, ezzel rejtve el a kacaj�t.

- Nincs r� okom, hogy seg�tsek neked.

- Tch, akkor tedd meg a k�ly�k�rt!

- K�ly�k�rt?

- A kis fekete – b�k�tt az oszlop fel� Grimmjow.

Ichigo kikukucsk�lt a k�ks�g m�g�l.

- �s neki mi�rt seg�ten�k?

- J�ssz neki eggyel. Ha � nincs, reggel kiverem bel�led a szart is!

- Na persze! Annyira nem puhultam �m el!

- Azt mondtam �gy van, �gyhogy kussolj!

- Odaviszlek titeket, de csak ha kir�h�ghetlek – felelt egy lemond� s�hajjal Ichigo.

Grimmjow d�h�sen f�jtatva elengedte a fi� ing�t, csak hogy a csukl�j�t ragadhassa meg, �s az oszlophoz h�zhassa. Sz� n�lk�l a narancshaj� kez�be nyomta a lopott ruh�kat, � maga pedig felkapta a m�ly �lomba mer�lt Amorin�t. Ichigo �rtetlen tekintet�re reag�lva mordult egyet.

- Na, mutasd m�r, merre kell menni!

A narancshaj� nem fojtotta el a vigyor�t, de az�rt meghalni nem akart, ez�rt gyorsan elindult az Urahara-shouten fel�, utat mutatva az elt�vedt Grimmjow-nak. Ichigo csendben morfond�rozva baktatott az utc�kon, megfeledkezve arr�l, hogy hov� is tartott a hirtelen tal�lkoz�s el�tt.

- Grimmjow?

- He?

- Mi�rt nem keresed meg Urahar�t a reiatsuja �rz�kel�s�vel?

- Ez a szar gigai blokkolja a k�pess�geim – morrant erre a k�khaj�.

- Oh… sz�val gigai. De mi�rt vagy gigaiban?

- Ne k�rdez�sk�dj m�r! Ideges�t.

- H�, itt �n teszek neked sz�vess�get! Ne durc�zz, ha k�rhetlek!

- Durc�zik a j� �des anyuk�d!

Grimmjow karjai k�zt a fekete haj� arrancar mocorogni kezdett, mire az ex-hatos r�gt�n elhallgatott. Mindenki jobb, mikor alszik! Hogy fel ne �bressze Amorin�t, Ichigo d�rm�g�s�re csak homlokr�ncol�ssal v�laszolt.  Hamarosan megk�nnyebb�lve vette �szre az Urahara-shoutent. �pp elk�ldte volna Ichigot, mikor egy ny�jas hang meghi�s�totta ezen terv�t.

- Kurosaki-kun, de j�, hogy l�tom! Beljebb f�radna?

Urahara �tlete j�l l�that�an sem az arrancarnak, sem a narancshaj�nak nem tetszett.

- Most kihagyn�m, ha lehet… – kezdte, de a kalapos megragadta �s a bej�rat fel� h�zta.

- Igaz�n maradhatna egy te�ra, Kurosaki-kun!

- Nem, mert… mi�rt is? �n most Orihim�t keresem! – kereste a kifog�sokat Ichigo.

- Ugyan, majd �t is megh�vjuk!

Grimmjow sz�vesen kir�h�gte volna a fi�t szenved�sei miatt, ha emiatt nem sz�vna � is. M�rpedig a narancshaj� t�rsas�g�ban lenni vereked�s n�lk�l t�nyleg sz�v�s!

- H�, kalapos fick�! Vegye m�r ki a kezemb�l a k�lyk�t, kezdek zsibbadni! – vakkantotta.

Val�j�ban nem zsibbadt semmije. Egy�ltal�n nem. Csak meg akart szabadulni v�gre a kisl�nyt�l, aki az igazak �lm�t aludta a karjaiban.

- Oh, f�radjon csak be, Grimmjow-san, �s tegye le Amorina-sant a szob�j�ba! – mosolygott Urahara a legyez�je m�g�tt.

- Engedjen el! – d�h�ng�tt Ichigo.

- Jaj, Kurosaki-kun, csak egy kis id�re, j�jj�n csak be! Am�gy is �pp eb�did� van, hadd h�vjam meg!

- Nem! Orihim�hez kell mennem! – A narancshaj� kezdett bep�nikolni.

- Ideh�vom, ha szeretn�!

Ichigo k�ts�gbeesett arccal n�zte Urahar�t, aki sikeresen bevonszolta �t a konyh�ba.

- Oh, Grimmjow-san m�r el is t�nt! – �llap�t�tta meg j�kedv�en a boltos. – Grimmjow-saaaan! K�rem, j�jj�n ide, �s vegye el Kurosakit�l a lopott ruh�kat! – ki�ltott be a szob�khoz.

- Kussoljon, faszik�m, nem kell �v�lt�zni! Nem �l�k a f�lemen! – morgol�dott a k�khaj� felt�nve az ajt�ban, �s megragadta a narancshaj� kez�ben tany�z� ruhakupacot, majd elvonult vele.

- �lj�n le, Kurosaki-kun, felh�vom Orihim�t, azt�n eb�del�nk egyet k�z�sen! – vigyorgott Urahara.

- �gy �rti… azzal?

- Grimmjow-sanra c�loz? Term�szetesen vele! Net�n hagyjak �hen halni egy kedves vend�get?

A k�khaj� ism�t el�bukkant, s h�r�gve b�multa a kalapost.

- Hol vagyok �n mag�nak kedves?

- Oh, biztos vagyok benne, hogy a sz�ve m�ly�n maga is szeret engem, �s legsz�vesebben eg�sz nap velem te�zna! – jelentette ki Urahara, majd elt�nt.

- Tch. – Grimmjow levetette mag�t az egyik sz�kbe, s karjait a tark�j�ra kulcsolta.

- Heh? Hajland� vagy le�lni mell�m? – g�nyol�dott Ichigo.

- Kaj�s vagyok – b�kte oda Grimmjow.

A helyis�gre csend telepedett. Az eltel� m�sodpercek lassan percekk� folytak �ssze. Az ajt�ban megjelent az �lmos k�p� Amorina, megt�rve ezzel a szoba nyugalm�t.

- Hell� – hebegte.

Ahogy Grimmjow-ra n�zett, esz�be jutott, hogy mik�ppen is ker�lt vissza az Urahara-shoutenbe, �s f�lig v�r�s�d�tt.

- �h, mizu sr�cok? – k�rdezte, s k�sz�lt le�lni mell�j�k, mikor berobbant az ajt�n Urahara.

- Rina-chaaan! �pp sz�ks�gem van r�d!

- Hogy… mi? Rina-chan?

Urahara megragadta a l�nyt, �s kir�ntotta a konyh�b�l, d�bbenetet hagyva maga ut�n. Grimmjow eszm�lt fel el�bb, amit a j�l ismert r�h�g�s�vel jelzett.

- Komolyan… �gy h�vta, hogy… hogy Rina-chan? – fulladozott.

Ichigo egy ideig b�multa a k�khaj�t, azt�n bel�le is el�t�rt a nevet�s. Megfeledkezve magukr�l, az asztalra borulva vidultak Urahara egy apr� kis h�lyes�g�n. A szob�ba bel�p�, r�kv�r�s l�ny szak�totta f�lbe �ket.

- Fogj�tok be! Ez nem vicces!

- Mire kellett�l, Rina-chaaan? – k�rdezte g�nyos vigyorral a r�h�g� arrancar, mik�zben szem�t t�r�lgette.

- Arra, hogy kihozzam nektek a te�t, de a franc fog nektek b�rmit is adni!

- Jaaj, Rina-chan, ne l�gy ilyen kegyetlen! – nyafogott Ichigo, mire �jabb r�h�g�shull�m t�rt r�, mag�val ragadva Grimmjow-t is.

- Mi van, hirtelen puszipajt�sok lettetek? – k�rdezte durc�san Amorina, mire a fi�k elhallgattak.

- �gy akartam megfullasztani – jelentette ki Grimmjow n�mi haboz�s ut�n.

- �n is pontosan ezt terveztem – mondta Ichigo.

- Akkor kihozom nektek a te�t, hogy f�lrenyelj�tek a r�h�g�st�l, mert �gy l�tom, egyed�l nem boldogultok egym�s megfullaszt�s�val! – felelt a feketehaj�, �s kics�rtetett a helyis�gb�l.

- Siess, Rina-chaaan! – ki�ltott ut�na Grimmjow, amit�l ism�t �r�lt nevet�sbe kezdtek Ichigoval.

P�r pillanattal k�s�bb az ajt�ban megjelent a sz�r�s szem� arrancar egy t�lc�t egyens�lyozva a kez�ben. Letette az asztalra, majd ism�t elt�nt, csak hogy egy �jabb t�lc�val bukkanhasson fel. Azt is lerakta, majd lehuppant a fi�k mell�. S�rt�d�tt arccal h�zott maga el� egy cs�sz�t �s egy t�ny�rt, oda se n�zve a nevet�s�ket visszafojt� t�rsaira.

- Orihime-san azt �zeni, hogy nem tud j�nni! – dugta be a fej�t az ajt�n Urahara. – Oh, valami baj van, olyan savany� k�pet v�gsz, Rina-chan!

- Bazsmeg, ezs majdnem azs ojjomon j�tty ki – h�rg�tt Ichigo teli sz�jjal, a nevet�st�l fuldokolva.

- Ez a kaj�s tr�kk j� �tlet volt, Rina-chan! – jegyezte meg Grimmjow. – T�nyleg ki fog ny�lni!

Ichigo nagy nehezen lek�zd�tte a falatokat, s mikor v�gre t�l volt a kritikus �llapoton, megsz�lalt:

- Kiny�rlak, Grimmjow! Ez most nem volt j� �rz�s! T�nyleg majdnem megfulladtam!

- Ah, de nem el�g j� – s�hajtott lemond�an a k�khaj�.

Ichigo felpattant a sz�k�r�l, s Grimmjow-ra vetette mag�t, minek k�vetkezt�ben mindketten felborultak a sz�kkel egy�tt.

- Most mi�rt engem p�f�lsz?! A sz�szi miatt nyelt�l f�lre!

- Te meg j�t mulatsz rajtam!

- N�nik�ddel sz�rakozz! Sz�llj le r�lam, idi�ta!

Ichigo �s Grimmjow ma m�r m�sodszor kezdt�k p�f�lni egym�st, azonban Amorina ez�ttal meg sem pr�b�lta sz�tv�lasztani �ket, csak r�gcs�lta tov�bb az eb�dj�t.

- Mmh, nem k�ne sz�tszedni �ket? – kukkantott be Urahara.

- Minek? �t perc m�lva megint egym�snak esnek.

- K�rt fognak tenni a berendez�sben – d�nny�gte a kalapos, �s elt�nt.

Hamarosan egy �veggel a kez�ben t�rt vissza.

- Uraim, hoztam egy kis meglepet�st! – sz�lt oda vid�man. – Nem olyan, mint a szak�, de azt hiszem �zleni fog mindenkinek!

- Az mi? – sz�k�tette �ssze a szem�t Amorina a z�ld �veget m�regetve.

A csali hatott, a k�t fi� abbahagyta egym�s sz�ttrancs�roz�s�t.

- S�r? – k�rdezte egy �rnyalatnyi meglepetts�ggel hangj�ban Ichigo.

- Heh, az mi? – l�kte le mag�r�l Grimmjow a narancshaj�t, �s kikapta Urahara kez�b�l az italt. – Eh, ez hol ny�lik?

- Azt se tudod, mi az, �s m�ris meginn�d? – sip�kolt Amorina, mint valami veter�n nagymama.

- Persze – felelte Grimmjow, s m�s lehet�s�get nem l�tva leharapta a kupakot az �vegr�l.

K�v�ncsian beleszagolt, majd v�llat vont, s belekortyolt. Cuppogva �zlelgette a ned�t, mikor Ichigo kikapta kez�b�l az italt.

- Nekem is hagyj!

- Te ilyen kis alkoholista vagy, Kurosaki?

- Apa sose hoz s�rt! – v�gta oda foghegyr�l, �s m�r �nt�tte is mag�ba az �veg tartalm�t.

- Van m�g ebb�l? – b�k�tt az �veg fel� Grimmjow, k�rd� tekintet�t Urahar�ra szegezve.

- Persze! – sz�lt neg�desen a kalapos, �s elt�nt.

- �gy besz�lsz, mintha m�g sosem itt�l volna s�rt! – jegyezte meg Ichigo Grimmjowra sand�tva.

- Tch, nem sz�rakoztam emberi szars�gokkal!

- Oh, sz�val igazam van?

- Fogd be!

- Uraim, csak nyugalom! – vigyorgott Urahara egy �jabb s�r�s�veget nyomva Grimmjow orra el�.

- Ez most leitat�s? – sz�lt k�zbe Amorina n�mi felh�borod�ssal. – Mi lesz, ha ezek itt ber�gnak?

- Ugyan, ez biztos nem t�rt�nik meg! – csapta legyez�j�t az arca el� Urahara. – Uraim, mit sz�ln�nak, ha nem a konyh�ban inn�k magukat f�ldig?

- Ez kicsit az�rt ellent�tes – jegyezte meg a feketehaj�, de vele m�r senki sem foglalkozott.

Amorina p�r pillanatig m�g b�multa a k�t fi� �s Urahara h�lt hely�t, majd s�hajtva befejezte eb�dj�t, �s h�trad�lt.

Grimmjow �s Ichigo v�gan itt�k a z�ld �vegekb�l a keser� alkoholt, amit Urahara k�szs�gesen p�tolt �jabb �s �jabb adagokkal. A fi�k egyre felszabadultabbak lettek az alkohol hat�sa al� ker�lve. M�r a nyolcadik �veg s�rt fogyasztott�k fejenk�nt, mikor Urahara k�z�lte a szomor� t�nyt, miszerint az ital elfogyott. Ichigo csukladozva d�lt neki a fal t�v�ben kuporg� Grimmjow-nak.

- Ennyit�l ber�gt�l, shinigami? – vigyorgott a k�khaj� g�nyosan, de m�r az � tekintete is k�d�s volt.

- Nem vagyok… shinigami – csuklott Ichigo.

- Pedig a m�ltkor m�g el�gg� az volt�l!

- De most m�r… nem vagyok!

- Oszt mi�r’ nem?

- Amiatt a segg… Aizen miatt! Sz�val a te hib�d… is!

- Heh? B�vebb magyar�zatot nem adsz? �s mi�rt lenne az �n hib�m?

- Mert a talpnyal�ja vagy.

- Na ne sz�rakozz velem! Att�l m�g nem az �n hib�m! �s told innen a k�pedet, b�d�s a leheleted!

Ichigo l�tv�nyosan felk�sz�lt r�, hogy be�ss�n a k�knek, azonban ebb�l csak annyi lett, hogy az arrancar v�ll�ra omlott n�mi ny�sz�rg�s k�s�ret�ben.

- Kett�t l�tok… – mormogta.

- Ha �sszecsul�zod a fels�met, v�ged!

- Haza k�ne mennem… hikk!

- Azt megn�zem, ahogy te hazam�sz – r�h�g�tt Grimmjow.

Ichigo horkolva Grimmjow �l�be csusszant, �s kisebb ny�lfoltokat hagyva az eml�tett nadr�gj�n �lomba mer�lt.

- Mi a…? Sz�llj le r�lam! H�, seggfej!

- Grimmjow-san? – kukkantott be ny�jasan mosolyogva Urahara. – Esetleg seg�tsek lefektetni Kurosakit a futonra?

- J� lenne! – zs�mbeskedett a k�khaj�, �s lel�kd�ste mag�r�l a b�gyadt fi�t.

Urahara a karj�n�l fogva a futonhoz h�zta Ichigot, aki erre laposakat pislogva felny�sz�tett. A kalapos v�gan el�h�zott egy �veget a k�penye al�l, �s Grimmjow kez�be nyomta.

- Tal�ltam m�g egy kis szak�t!

Az ex-hatos gyanakodva v�gigm�rte a boltost, de azt�n m�gis elvette az �veget, �s kisebb seg�ts�ggel ki is bontotta.

- Ku-ro-sa-ki! Nekem m�g jutott pia!

- Meg ne vessz… a boldogs�gt�l!

Grimmjow hamar ki�r�tette az �veg fel�t, ennek �r�m�re m�r ok n�lk�l r�h�gcs�lt, �s nem v�lasztotta el sok att�l, hogy � is csukl�sba kezdjen.

- H�, Kurosaki! – sz�lt a f�l�lomban hever�sz� fi�nak. – Mit sz�ln�l, ha holnap is s�r�zn�nk?

- Kiz�rt – h�r�gte Ichigo, �s egy komoly k�zdelem eredm�nyek�pp �tfordult a m�sik oldal�ra.

- Heh, f�lsz ber�gni?

- Akkor… nem lenn�k… itt!

- Te m�r nyolc s�rt�l kik�sz�lt�l – r�h�g�tt Grimmjow, majd mikor nem kapott v�laszt, csal�dottan belekortyolt a szak�ba. – Ez… elfogyott.

Botladozva a futonhoz s�t�lt �s lerogyott mell�.

- H�, Kurosaki… menj arr�bb! Ez az �n helyem!

A narancshaj� reag�l�sk�pp csak felhorkantott �lm�ban. Grimmjow nem t�r�dve t�bb� a szak�s �veggel elter�lt a futon sz�l�n, majd od�bb l�kd�ste Ichigot, hogy � is elf�rjen – vagy ink�bb csak �. P�r pillanattal k�s�bb �t is elnyomta az �lom, s a kis helys�get bet�lt�tte a k�t fi� horkol�sa.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.