Urahara v�gan mosolyogva t�r�lgette �s k�t�zgette a sebeimet, mintha csak kedvenc d�lut�ni elfoglalts�g�r�l lenne sz�. Alig v�rtam, hogy visszab�jhassak v�gre a gigaiba, ugyanis nagyon nyomaszt�nak tartottam az arrancar form�mat az incidens ut�n, hiszen �gy k�nnyen megtal�lhattak a reiatsum alapj�n. Grimmjow kifejez�stelen arccal n�zel�d�tt, de kez�t egy pillanatra sem mozd�totta el Ichigor�l, ujjaival folyamatosan a narancssz�n tincsek k�zt kutakodott.

- K�sz – sz�lalt meg Urahara, ezzel megt�rve a cs�ndet.

- K�sz�n�m – s�hajtottam �s haboz�s n�lk�l beleb�jtam a gigaiba.

- V�gre l�tlak – k�nnyebb�lt meg Ichigo. – Nagyon ideges�t� volt, hogy mindenr�l lemaradtam.

- Eh, bocsi – vakargattam a fejem. – �rdekes, a sebek nem l�tszanak, de ugyan�gy f�jnak – �llap�tottam meg, s v�gigpillantottam magamon.

- Ez a gigai miatt van – mondta Urahara. – Ha az igazi tested lenne, a sebeid l�tszan�nak is, �gy azonban csak �rzed �ket.

- �rtem – b�lintottam. – �s honnan van a kalap? – b�ktem a feje fel� a vadonat�j z�ld-feh�r cs�kos fejfed�j�re c�lozva.

- �, m�g nagyon sok van, annak az egynek az elveszt�se semmit sem jelentett – mosolygott, �s elb�jt a legyez�je m�g�.

Pislogtam p�rat, majd felnevettem �s a fi�k fel� fordultam.

- Mehet�nk? – k�rdeztem.

Ichigo b�lintott, s fel�llt a sz�kr�l, amin eddig �lt, hogy haza induljunk. Grimmjow szem�ben furcsa f�ny villant, ami kicsit elbizonytalan�tott.

- Menjetek csak el�re – mondta, �s hogy nyomat�kos�tsa szavait, kil�kd�s�tt minket a helyis�gb�l.

Meglepetten pislogtam, majd mit volt mit tenni, elindultam �tmeneti otthonom ir�ny�ba. Ichigo k�vetett, �s hamarosan m�r csendben baktattunk az utc�n.

- Nem tudom mi t�rt�nt, de az�rt rem�lem egyben maradsz – d�rm�gte Ichigo.

- Ugyan – nevettem. – Ezek egyszer� kis fizikai sebek, sec-perc alatt begy�gyulnak – b�k�dtem az alkaromat, ahol egy m�retes z�z�d�s rejt�z�tt a l�thatatlans�g rejtek�ben. – M�r nem is f�j annyira.

- �, h�t az�rt van p�r komolyabb „egyszer� kis fizikai seb” is a vil�gban – jegyezte meg ep�sen.

- �n t�k�letesen vagyok – menteget�ztem. – Komolyan!

- Az�rt csak vigy�zz magadra – s�hajtotta, majd �sszeborzolta a hajamat.

 

- Grimmjow-san, mi ez a komoly arc? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel Urahara.

Az arrancar hirtelen elvigyorodott, karba font kezeit leeresztette �s k�zelebb l�pett.

- Most idi�t�nak fog n�zni – figyelmeztette a k�khaj� –, de szeretn�k k�rni valamit.

- M�gpedig? – �rdekl�d�tt k�v�ncsian a kalapos.

- Tudna k�lcs�nadni egy… bilincset?

- Minek az mag�nak? – Urahara arc�n �szinte meglepetts�g t�kr�z�d�tt.

- Teljesen mindegy.

- Ez durv�n hangzik, Grimmjow-san – mondta sz�rakozottan Urahara, s profilj�t a legyez�je m�g� rejtve morfond�rozott a k�r�sen.

- Argh, minek foglalkozik maga ezzel? – k�rdezte d�h�snek sz�nt hangs�llyal a k�ks�g, de val�j�ban j�kedve volt, �s ez hallatszott is.

- Igaz�n k�v�ncsi vagyok, mire kellhet ez mag�nak, de legyen! – nevetett fel a boltos, �s elindult a rakt�rhelyis�g fel�, nyom�ban az arrancarral.

P�r percig kutakodnia kellett a dobozok k�zt, mire r�akadt a t�rgyra, amit keresett. Ekkor el�gedett ki�lt�ssal feltartotta a bilincset, majd megfordult, hogy �tadhassa Grimmjow-nak. A k�ks�g sz�lesen elvigyorodott, megk�sz�nte az eszk�zt, majd zs�km�ny�val egy�tt k�dd� v�lt. Urahara kuncogva n�zett ut�na, k�zben azon merengett, vajon mire akarja haszn�lni az ex-hatos a bilincset. Lassan alakot �lt�ttek a fej�ben a k�l�nf�le te�ri�k, amik elgondolkodtatt�k vagy �pp megnevettett�k. Annyit biztosra vett, hogy felt�tlen�l Ichigo vagy Amorina ellen fogja ford�tani, ami miatt egy pillanatra lelkiismeret furdal�sa t�madt, de hamar le�lepedett. Nem �rtette pontosan mi�rt, de kezdett megb�zni a volt espadaban. Hirtelen esz�be jutott valami, ami kiz�kkentette eddigi gondolatmenet�b�l: m�g Amorina sebes�l�seit l�tta el, Grimmjow v�gig az ex-shinigami narancss�rga haj�ban turk�lt. Ez valami eg�szen �j k�pet vet�tett el�, amit�l elfogta a nevet�s. Elhessegette a gondolatot, �s a konyha fel� indult, azonban megtorpant, s a mosolya lefagyott az arc�r�l.

- A kulcsot nem adtam oda – ny�gte.

 

Egy shinigami t�le nem megszokott igyekezettel sprintelt a tizenkettedik osztag kapit�nya, Kurotsuchi Mayuri fel�, kez�ben p�r pap�rlapot lobogtatott. Mikor v�gre megtal�lta az eml�tett szem�lyt, lihegve el� toppant, �s diadalittasan az orra al� dugta a lapokat.

- Megvannak az eredm�nyek!

- �, csod�latos! – kapta ki a kez�b�l Mayuri. – Elmehetsz, Rin – hessegette el a shinigamit, aki engedelmeskedett �s elt�nt.

A kapit�ny az �rott sz�vegekbe mer�lve �csorgott laborja k�zep�n, majd kifejez�stelen arccal lerakta a pap�rokat.

- Mesters�gesen? – d�rm�gte az orra al�. – Mesters�gesen z�rt�k be a gargant�kat? – Mayuri elkezdett fel-al� s�t�lgatni a helyis�gben. – Itt nincs senki, aki megtehetett volna ilyesmit… m�d sincs r�, m�g az �n osztagomban se…

Megtorpant �s felemelte tekintet�t a padl�r�l.

- Nemu! – ki�ltott. – Szedd �ssze magad! Holnap megl�togatjuk Urahara Kisuk�t.

- Igenis – j�tt a halk v�lasz a sarokb�l.

A l�ny meghajolt, majd elillant, hogy el�k�sz�tsen mindent az utaz�shoz.

- Azt hiszem holnap a k�t sehova sem tartoz� l�lekenergi�r�l is v�laszt kapunk – morogta az orra al� a kapit�ny.

 

Grimmjow sz�les c�pavigyorral berobbant a lak�sba �s ledobta a cip�j�t. Ichigot �s Amorin�t a konyh�ban tal�lta, �pp vacsor�t k�sz�tettek. A k�rd� pillant�sokkal nem foglalkozva megragadta Ichigot, �s maga ut�n h�zta az emelet ir�ny�ba. A fi� megpr�b�lt ellenkezni, de hi�ba, semmit sem �rt el. Amorina meglepetten pislogott ut�nuk, majd egy s�haj k�s�ret�ben folytatta a vacsora elk�sz�t�s�t �s rem�lte, hogy nem gy�rt valami tot�lisan ehetetlent.

Mikor a k�khaj� elengedte �t, Ichigo szemreh�ny�an r�meredt �s keresztbe fonta karjait. A szob�ja ajtaja el�tt �lltak, �s elsz�ntan farkasszemet n�ztek. V�g�l a fi� fels�hajtott.

- Na j�, legal�bb t�lts�k hasznosan az id�t.

- Dugjunk!

- F�r�dj�nk! – mordult Ichigo, miel�tt Grimmjow a sz� v�g�re �rhetett volna.

- Igaz�n lelomboz� tudsz lenni – morgott a k�ks�g. – Persze a te �tleted nem z�rja ki az eny�met.

- Perverz – d�rm�gte Ichigo, s ez�ttal � ragadta meg az arrancart, hogy a f�rd�szoba fel� navig�lhassa.

Megtorpant az ajt�ban, majd bel�kte a k�ket, �s lehunyt szemmel a falnak d�lt, v�rva hogy az megf�r�dj�n. Arra azonban nem sz�m�tott, hogy Grimmjow mag�val r�ntja, �s csak ezut�n csukja be az ajt�t maga m�g�tt.

- Che, azt hitted megl�ghatsz? – vigyorgott r� a k�ks�g.

- Nos, azt hittem nincs mi el�l megl�gnom… – felelet Ichigo, de tork�ra fagyott a sz�, mikor Grimmjow elkezdett vetk�zni.

- Miva’? – k�rdezte az ex-hatos. – Azt mondtad f�r�dj�nk.

- Nem �gy gondoltam, hogy egy�tt – hebegett a narancshaj�, de a k�ks�g ezt elengedte a f�le mellett.

Grimmjow ledobta mag�r�l az �sszes ruh�t, felkuncogott, mikor a nadr�gja bizarrul koppant a csemp�n, �s a k�d mell� rugdosta a ruhanem�ket. L�tva, hogy Ichigo meg se moccant, odal�pett a fi�hoz, �s mindenf�le g�tl�s n�lk�l vetk�ztetni kezdte. A fi� k�ts�gbeesetten pr�b�lt szabadulni, ez azonban nem siker�lt, ez�rt v�g�l ink�bb hagyta mag�t. Grimmjow berakta Ichigot a k�dba, majd � maga is bem�szott, �s megnyitotta a csapot. Egy ideig szemezett a k�d v�g�ben kuporg� narancshaj�val, majd mordulva megsz�lalt:

- Most meg mit f�lsz ennyire?

- Eml�kszem m�g az �g�retedre, r�ad�sul ijeszt�en vigyorogsz…

- �g�ret? – vonta fel szem�ld�k�t a k�ks�g.

- Hogy megbosszulod… sz�val azt.

- �. H�t, ez az�rt jogos f�lelem – l�tta be Grimmjow. – De szerintem te is �lvezni fogod – villantotta el� fogsor�t.

- Grimm, ne, v�rj… - pr�b�lt tiltakozni Ichigo, de a k�khaj� f�lbeszak�totta �t egy er�szakos cs�kkal.

A k�d lassan megtelt v�zzel, mialatt Grimmjow cs�kjaival �s �rint�seivel k�nyeztette Ichigot. A fi� k�ba tekintettel elz�rta a csapot, miel�tt m�g kicsordult volna a g�z�lg� v�z a csemp�re. Grimmjow a has�ra ford�totta a fi�t, �s p�r pillanatra elt�nt m�g�le, majd hamarosan visszat�rt.

- Hunyd le a szemed – b�gta a narancshaj� f�l�be.

Ichigo engedelmeskedett, de mikor valami furcsa cs�rg�st hallott, kinyitotta a szem�t. T�l k�s� volt, a bilincs kattant a csukl�j�t.

- Eh…? – ny�g�tt a fi� kikerekedett szemmel.

A l�nc k�tszer k�rbe volt tekerve a csap k�r�l, hogy m�g v�letlen�l se sz�khessen meg, de ha esetleg m�gis megpr�b�ln�, akkor a cs� kiszakadna a k�d v�g�b�l. Ichigo d�bbenten pislogott, majd h�tran�zett a v�lla felett.

- Ezt meg honnan...

- El�g a k�rd�sekb�l – duruzsolta Grimmjow, �s a nyak�ba harapott.

- Ah, Grimmjow, ez nagyon nem tetszik, �gy �rzem most nagyon helyben fogsz hagyni – ellenkezett Ichigo.

- M�g sz�p – villantott r� egy c�pavigyort a k�ks�g, �s v�gigsim�tott a narancshaj� hasfal�n.

Az arrancar k�t ujj�t a fi� ny�l�s�ba vezette, s �vatosan mozgatni kezdte �ket. Ichigo felny�g�tt �s zih�lt, v�d�g�tjai leomlottak, amint meg�rezte mag�ban az ex-hatost. Grimmjow el�gedetten harapd�lta, cs�kolgatta a nyak�t, �s lassan a harmadik ujja is k�vette a m�sik kett�t. V�g�l kih�zta ujjait, felegyenesedett a t�rd�n, �s egy �rd�gi mosollyal felk�sz�lt r�, hogy bele�p�ti a k�dba az alatta t�rdel�t. Ekkor azonban kiny�lt a f�rd�szobaajt�, �s mind a ketten a v�ratlan, nem k�v�nt l�togat�ra meredtek.

- Oh, bocs�nat a zavar�s�rt! – sz�lt zavartalanul Urahara, de az�rt begyalogolt a k�dban l�v�k intimz�n�j�ba. – A kulcsot elfelejtettem odaadni, Grimmjow-san, ez�rt gondoltam a probl�m�k megel�z�sek�ppen elhozom mag�nak. Tess�k! – adta a kulcsot a k�ks�g kez�be, aki elh�lten meredt r�. – Na viszl�t! – somolygott, majd h�tat ford�tva kiment a helyis�gb�l, �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

A f�rd�szob�ra d�bbent cs�nd borult. J� f�l perc eltelt, mire Grimmjow-nak siker�lt kipr�selnie mag�b�l b�rmit is.

- Ez… l�tta az erekci�m – ny�gte.

- Pontos�tsunk. L�tta, hogy r�m van erekci�d – eg�sz�tette ki elhal� hangon Ichigo.

- H�t ez el�g ciki.

- Nem, Grimmjow, ez hal�l ciki – sir�nkozott Ichigo. – L�tta ahogy domin�lsz! �s csak �gy egyszer�en bes�t�lt, mintha mi sem lenne term�szetesebb!

- Shh, nyugi, Ichi! – sim�tott v�gig a fi� gerinc�n. – Legal�bb most m�r van lehet�s�ged a szabadul�sra.

- Ennek �r�m�re engedj el, mert…

- Mert elment a kedved? Ne viccelj m�r, akkor mi�rt pucs�tasz?

- Nem pucs�tok.

- Dehogynem – felelt Grimmjow, �s hogy kifejezze, mennyire nem t�r ellenkez�st, beleharapott Ichigo kerek fenek�be.

- A�, te �llat!

- Na jajgass, ha k�zben m�g k�zelebb tolod a segged! – mordult a k�ks�g, majd a tenyer�ben hever� kulcsra meredt. – Ezzel mi legyen? – mormogta.

- Vigy�zz r� k�rlek, mert ha elhagyod…

Grimmjow nemes egyszer�s�ggel belepottyantotta a v�zbe a kulcsot.

- Seggfej – s�hajtott lemond�an Ichigo.

- Ejnye, ez�rt m�g tov�bb fokozom a bossz�t.

A narancshaj� kinyitotta a sz�j�t, hogy ellenkezhessen, azonban csak egy nagy ny�g�s hagyta el ajkait, ugyanis a k�ks�g bel�hatolt.

- Ah, Grimmjow – ny�gd�cselt, �s pr�b�lt rendesen t�maszkodni a k�d sz�l�n a remeg� karjaival.

Az arrancar s�hajtozva tasz�totta cs�p�j�t Ichigo� ellen, �s kezeivel a fi� combjaiba markolt. A narancshaj� felvette a ritmust, �s lehunyt szemmel �lvezte a k�ks�g k�zels�g�t. Grimmjow r�kulcsolta kez�t a fi� f�rfiass�g�ra, majd pump�lni kezdte, amivel m�g t�bb s�hajt �s ny�g�st csikart ki Ichigob�l. A fi� zih�lva pr�b�lta visszafojtani az orgazmus�t, hogy m�g tov�bb �lvezhesse a pillanatot �s Grimmjow mozg�s�t. A k�ks�g a f�l�hez hajolt, �s halkan, elhal� hangon beles�gott:

- Ne tartsd vissza, Ichi!

Ez volt az utols� csepp a poh�rban, Ichigo ny�gve el�lvezett, gy�ny�rt�l f�t�tt hangja bet�lt�tte a helyis�get. Grimmjow megborzongott, �s h�travetett fejjel k�vette �t. P�r pillanatig zih�ltak, majd elszakadtak egym�st�l, s a k�d alj�ra hanyatlottak.

- K�rlek engedj el! – lihegte Ichigo h�trapillantva.

Grimmjow felkuncogott, majd tapogat�zni kezdett a v�zben a kulcs ut�n. Hamarosan megtal�lta, �s kinyitotta vele a narancshaj�t fogva tart� bilincset. Ichigo szembefordult az arrancarral, �s meg�rintette annak arc�t. Heves cs�kot v�ltottak, majd a fi� el�vett egy tusf�rd�t a k�d v�g�b�l, nyomott bel�le a tenyer�be, �s elkezdte Grimmjow v�ll�ba massz�rozni. Megnyugtat� csend telepedett r�juk, de ez csup�n p�r pillanatig tartott. A k�ks�g meg�rintette a narancshaj� kez�t, �s halkan, kiss� rekedten megsz�lalt:

- Mikor meg�rintesz, olyan furcsa �rz�sem van…

- Hm? Furcsa? – k�rdezte Ichigo a k�kszem� arc�t fix�rozva.

- Mintha �sszeszorulna a gyomrom – magyar�zta feszengve Grimmjow, �s idegesen les�t�tte pillant�s�t.

Ichigo halv�nyan elmosolyodott, �s k�zel hajolt az ex-hatos ajkaihoz.

- �n is szeretlek, Grimmjow – s�gta, �s megcs�kolta a k�ks�get.

 

�vatos mozdulatokkal a sz�mba vettem a frissen elk�sz�lt nigirit, �s �sszeszor�tott szemmel elkezdtem r�gni. Megk�nnyebb�lt s�hajjal nyugt�ztam, hogy siker�lt valami ehet�t alkotnom, s�t, eg�sz finom lett. A konyha ajtaj�b�l hallatsz�d� kuncog�s szak�tott ki a kis vil�gomb�l.

- Mhh? – pislogtam Ichigora teli sz�jjal.

- Nagyon viccesen n�zt�l ki – magyar�zta, k�zben bej�tt, �s � is megk�stolta az alkot�som. – Hmm, eg�sz finom.

- Ennek �r�m�re vacsor�zhatn�nk – jegyeztem meg.

Ichigo b�lintott, majd felment az emeletre Grimmjow-�rt. S�hajtva le�ltem az asztalhoz �s magam el� h�ztam a sz�jasz�szt. �szre sem vettem, mennyire elbambultam. Eszembe jutott Urahara, �s megborzongtam, ahogy visszaeml�keztem r�, hogy milyen g�tl�stalanul bej�tt �s felment az emeletre… �t azt�n lehet figyelmeztetni b�rmire, r� se heder�t az emberre! Vagyis arrancarra…

Ism�t Ichigo r�ntott ki a gondolatmenetemb�l. Imm�r az ex-hatossal az oldal�n le�lt az asztalhoz, �s nekil�tott a vacsor�nak. Csend volt, b�k�sen fogyasztottuk a vacsor�nkat, m�g hirtelen meg nem sz�laltam:

- �n esk�sz�m pr�b�ltam meg�ll�tani!

K�t dermedt alak tekintete szegez�d�tt r�m. Nyeltem egyet. El b�rtam k�pzelni, Urahara mif�le jelenetet zavarhatott meg… illetve nem, nem tudtam, de volt egy-k�t tippem. �sszepr�selt ajkakkal id�ztem fel a t�rt�nteket.

D�bbenten pislogtam a lak�sba bel�p� Urahar�ra, aki �gy j�tt be, mintha mi sem lenne term�szetesebb. V�g�l is Grimmjow ugyan�gy k�zlekedik… megr�ztam a fejem, �s �sszeszedve magam megk�rdeztem:

- �mm, seg�thetek valamiben? – tudakoltam.

- �h, megoldom – mosolygott r�m, �s hat�rozott l�ptekkel elindult az emelet fel�.

- Urahara-san, ne…! – siettem ut�na.

- Mit�l f�lsz ennyire, Rina-chan?

- Ichigot keresed? Vagy Grimmjow-t? Szerintem ez most nem j� �tlet… biztos vagyok benne, hogy nagyon elfoglaltak…

- Ugyan, szerintem megbocs�tj�k, ha zavarok kicsit.

- Garant�ltan nem!

De a kalapos r�m se heder�tett, csak ment f�l a l�pcs�n. Ut�na kaptam, h�tha meg�ll�thatom, de m�r nem �rtem el. Csal�dottan pislogtam ut�na, �s �sszeszor�tottam az �llkapcsom idegess�gemben. Lecs�sztam a fal t�v�be, �s az ajkamat harapd�lva v�rtam, hogy mi fog t�rt�nni. Fentr�l csak Urahara hangj�t hallottam, majd a sz�ke hamarosan visszat�rt, ajkaival sz�les mosoly j�tszott. Egy ideig pislogtam r�, majd l�tva, hogy elindult kifel�, ut�na szaladtam.

- Oh, l�tnod kellett volna az arcukat, Rina-chan! – nevetett r�m a k�rd� pillant�somat l�tva.

- Net�n az volt az egyetlen l�tnival�? – k�rdeztem �lesen.

- Dehogy, csak ez bel�m �gett. �s meg kell hogy mondjam, val�ban sokkal �rdekesebb szemt�l szembe tanulm�nyoznom Grimmjow-sant!

- Ez durva – ny�gtem meg�llva a bej�rati ajt�ban, �s a kalapos ut�n n�ztem.

Szerintem ez a fazon most l�tta… l�tta ahogy azok ketten tettre k�szen megszeretgetik egym�st. �s csak �gy bes�t�lt, azt�n ki…

Megborzongva visszamentem a konyh�ba �s n�mi semmibe mered�s ut�n folytattam a vacsora elk�sz�t�s�t.

- Legk�zelebb pr�b�lhatn�d hevesebben – sz�lalt meg v�g�l Grimmjow.

- Komolyan mindent megtettem – v�dekeztem. – Nem hallgatott r�m, �n megmondtam, hogy nem k�ne…

- Hagyjuk! – z�rta le az �gyet Ichigo egy legyint�ssel. – Ink�bb egy�nk, �hen halok.

- Nagyon v�ltozatosan reag�lsz az orgazmusra, Ichigo – vigyorgott r� Grimmjow.

Nem sok v�lasztott el t�le, hogy kik�pjem a vacsor�m, minden esetre a wasabit m�r meg�reztem az orromban, �s meg kell hogy mondjam, nem valami kellemes. Lek�zd�ttem a falatot a torkomon, �s k�h�cselve ny�ltam a poharam�rt.

- Idi�ta – mormogta Ichigo, �s hirtelen nagyon nagy �rdekl�d�ssel m�rtogatta a nigirij�t a sz�jasz�szba.

P�r pillanatig joj�zott a szemem kettej�k k�z�tt, majd egy s�haj k�s�ret�ben folytattam az ev�st. A vacsora v�gezt�vel a fi�k elt�ntek, �n pedig �sszeszedtem a sz�thagyott koszos ed�nyeket, �s elmosogattam �ket. Mi vagyok �n, konyh�sz? A mosogat�s ut�n bev�nszorogtam a nappaliba, �s k�t perc m�lva m�r m�lyen aludtam.

 

Grimmjow �sszef�zte karjait a feje m�g�tt, �s a plafont b�multa az �gyon fekve. Ichigo mellette pihent, de m�g nem aludt, bal karj�t a k�ks�g izmos mellkas�n nyugtatta, arc�t pedig annak nyak�ba temette. Grimmjow olykor-olykor megremegett a fi� puha cs�kjaira �s cir�gat� �rint�seire. S�hajtva kih�zta feje al�l az egyik kez�t, hogy Ichigot a v�ll�n�l fogva k�zelebb h�zhassa mag�hoz.

- Ichi – mormogta a narancssz�n tincsek k�z�.

- Hm?

- Csak j� volt kimondani – vonta �ssze szem�ld�k�t a k�k.

Ichigo kuncogva belet�rt az �gsz�n� tincsekbe.

- Sosem hittem volna, hogy ez lesz a v�ge – hunyta le szemeit Grimmjow.

- �s most?

- Mit most?

- �r�lsz?

- Nem tudom – felelt. – Csak hogy… nem akarok elmenni.

- Pedig minden nap megteszed – n�zett fel r� Ichigo vigyorogva.

Grimmjow mordult egyet, de figyelmen k�v�l hagyta a megjegyz�st.

- Az emberek vil�g�b�l. Hueco Mundoba.

A narancshaj� ajk�ba harapott, �s nem n�zett az arrancarra.

- Nem foglak visszatartani – suttogta a szavakat, amiket nem akart kimondani.

- �n pedig ut�lni foglak �rte, Ichigo.

 

Nagyot ny�jt�zkodtam, �s �jult er�vel v�gtam neki a napnak. �r�mmel vettem tudom�sul, hogy a Nap ragyogott, �s egyetlen felh� sem �llt az �tj�ban. Egy ideig fil�ztam, de azt�n �gy d�nt�ttem, hogy egy�ltal�n nem vagyok �hes, �s nekiv�ghatok egyre megszokottabb� v�l� utamnak ev�s n�lk�l is. �gy h�t felkaptam a cip�m, �s elindultam Urahar�hoz. Hamarosan kik�sz�b�ltem a k�zt�nk l�v� t�vols�got, �s kinyitottam az Urahara-shouten ajtaj�t, miut�n bekopogtam. Ledobtam a cip�m, �s sz�rakozottan nekil�ttam el�ker�teni a kalapost, azonban a h�ts� helyis�g ajtaj�ban megtorpantam. Urahara a f�ld�n �cs�rg�tt te�scs�sz�t fogva kez�ben, szembe vele pedig egy l�ny �s egy hal�li fura fazon, akihez hasonl�t m�g �letemben nem l�ttam. Az arca fekete-feh�r volt – net�n maszkot viselt? –, egy mulats�gos fejfed�t hordott, �s…

- Hopp� – szakadt ki bel�lem.

Shinigamik! Shinigamik! – sz�lt bennem a v�szcseng�.

- �gy n�z ki, hogy a kismad�r mag�t�l iderep�lt – jegyezte meg a shinigami.

A hangj�t�l kir�zott a hideg. A hangs�ly m�g dobott rajta egyet. Nem akartam itt lenni. �s ahogy megl�ttam a villan�st Urahara szem�ben, fogadni mertem volna, hogy � sem szeretne most itt l�tni. �sszepr�selt ajkakkal v�rtam a folytat�st.

- �, Rina-chan! Le�ln�l k�z�nk? – k�rdezte a kalapos a legyez�je m�g� b�jva.

Baj van, ez az eg�sz helyzet r�mes, t�n�s, fut�s – kattogott az agyamban. M�gis b�lintottam, �s le�ltem, a lehet� legjobban t�vol elhelyezkedve a shinigamit�l.

- Hmm, hol is tartottunk? – gondolkodott hangosan a f�rfi. – �h, igen, megvan. Teh�t megmagyar�zn�d a helyzetet? – k�rdezte Urahar�t�l.

- M�r mi�rt k�ne tudnom, hogy mi t�rt�nt?

- Az eredm�nyek egy�rtelm�en azt mutatj�k, hogy valaki mesters�gesen bez�rta a gargant�kat. Ez nek�nk nem �ll m�dunkban, �s senkit nem ismerek, aki k�pes lenne ilyesmire…

- Rajtam k�v�l? �s �n mi�rt tenn�k ilyet?

- Ki tudja? – vont v�llat a shinigami. – Egy kutat� ind�t�kait senki sem �rtheti meg.

- Nos, ez val�ban �gy van, de ett�l f�ggetlen�l nem �n z�rtam le a gargant�kat.

- Ez eg�szen biztos? – sz�k�tette �ssze szemeit a fazon, �s k�zelebb hajolt.

- Garant�ltan.

- Ez esetben �tt�rhet�nk a m�sodik probl�m�ra – sz�lt, �s fel�m ford�totta fej�t.

�sszesz�k�lt a gyomrom. Minden porcik�mban reszkettem ett�l a tekintett�l.

- �n igaz�n nem vagyok probl�ma – csipogtam, de nem t�r�d�tt velem.

- Megk�rdezhetem, hogy m�gis mi okb�l sz�ll�sol el k�t arrancart gigaiokban? Ez igen mer�sz v�llalkoz�s – fordult ism�t Urahar�hoz.

- Csup�n elemzem �ket �s kutat�sokat v�gzek rajtuk – felelt a kalapos. – Olyan meg�llapod�st k�t�ttem vel�k, amivel elker�lhet� a harc.

- Ez igaz�n nemes tett. Esetleg vannak eredm�nyek?

- Persze – somolygott a legyez�je m�g�tt Urahara.

- M�gpedig?

- Mi�rt osztan�m meg mag�val?

A fesz�lts�g tapinthat� volt a helyis�gben. Tekintetem ide-oda cik�zott a k�t f�rfi k�zt, �s n�m�n im�dkoztam, hogy Urahara val�ban olyan ravasz �s er�s, mint amilyennek megismertem. A shinigami egy szemp�rbaj ut�n lassan megsz�lalt.

- Nemu… megtenn�d, hogy idehozod azt a hollow-t?

M�g ki se mondta, a mellette �l� l�ny m�r felpattant �s fel�m ugrott. Torkomra fagyott a l�legzetem, s m�r felk�sz�ltem a legrosszabbra is, mikor Urahara el�ttem termett. A szob�ban mindenki megdermedt. Leveg�t visszafojtva v�rtam a folytat�st, ami ak�r egy harcot is jelenthetett. A kalapos t�rte meg a csendet.

- Ugyan, ker�lj�k a konfliktusokat!

Farkasszemet n�ztek a shinigamival, majd miut�n megt�rt a n�ma, mozdulatlan harcuk, a f�rfi fel�llt.

- Aj�nlom, hogy ne okozz probl�m�t, Urahara Kisuke – b�kte oda. – Jobb, ha szemmel tartod a k�s�rleti nyulaidat. Nemu, menj�nk!

Azzal megfordult, megnyitott egy kaput, �tl�pett rajta �s elt�nt. Szaggatott, megk�nnyebb�lt s�haj hagyta el a sz�mat. Urahara ellaz�totta az izmait, �s fel�m fordult, hogy felseg�tsen.

- �hm, k�sz�n�m – motyogtam.

- Te azt�n tudod mikor kell megjelenni, Rina-chan – f�jt egyet a kalapos.

- Sajn�lom – feleltem f�lig v�r�s�dve.

- Semmi baj – mosolygott r�m a sz�ke, majd arca gondterheltt� v�lt. – Viszont eszembe jutott valami, ami eddig fel sem mer�lt bennem.

Megfordult �s a rakt�rhelyis�g ir�ny�ba indult, �n pedig jobb �tlet h�j�n k�vettem. Meglepetten n�ztem, ahogy kinyitott egy ajt�t a szoba v�g�ben, �s bel�pett egy kisebb helyis�gbe. Bentr�l halk duruzsol�s hallatszott, �s amint be�rtem, egy nagy g�pezettel tal�ltam szembe magam. Urahara s�hajtva felemelt egy feh�r labd�t a f�ldr�l, majd egy bet�rt ablakra szegezte pillant�s�t.

- Jinta – d�rm�gte az orra alatt, s felegyenesedett. – Sajn�lom, Rina-chan. Azt hiszem tal�n m�gis �n vagyok a hib�s a t�rt�ntek�rt.

F�lrebillentett fejjel b�multam r�.

- Ez a g�pezet nem ilyen c�lb�l �p�lt, de �gy t�nik arra is k�pes, hogy lez�rja a gargant�kat. Nem hittem volna – nevetett halkan.

Elfogott a kacag�s, a sz�ke pedig teljes �rtetlens�ggel szeml�lt. Magamba fojtottam minden hangot, majd mosolyogva megsz�laltam:

- Nem hinn�m, hogy lenne okod bocs�natot k�rni. Tulajdonk�ppen megmentetted az �letem, �s olyan dolgokat �ltem �t, amik sokkal kellemesebbek, mint a Hueco Mundoban val� t�l�l� show.

Urahara ajkai felfel� g�rb�ltek, de hamar lefagyott az arc�r�l a boldogs�g.

- Megmondan�d Grimmjow-sannak, hogy holnap megny�lnak a gargant�k?

Hirtelen az �n j�kedvem is elsz�llt. Nem akarok elmenni.

- Persze.

- H�t rendben – s�hajtott fej�be h�zva kalapj�t. – Akkor… holnap reggel.

S�b�lv�nyk�nt meredtem r� p�r pillanatig, majd kicsit �sszet�rve elindultam a kij�rat fel�. Az ajt� el�tt �llva egy pillanatig elmerengtem, miel�tt tov�bb indultam volna. M�gis hogy fogom �n ezt elmondani Grimmjow-nak?

 

Ahogy bel�ptem, a konyh�ban dermedt cs�nd t�madt – el�g hangulatrombol�nak �reztem magam. A helyis�gben csak Grimmjow tart�zkodott, az arcomat l�tva elkomorodott �s abbahagyta minden eddigi tev�kenys�g�t. Beletelt p�r m�sodpercbe, mire megtal�ltam a hangom.

- Holnap megny�lnak a gargant�k.

Grimmjow szeme megrebbent, de m�sk�pp nem reag�lt. Egy darabig m�g b�mult r�m, azt�n elfordult, �gy nem l�thattam az arc�t. Idegesen figyeltem, �s tehetetlens�gemben egyik l�bamr�l a m�sikra �lltam.

- Mondd, te… nem akarsz itt maradni? – hebegtem.– Nem lenne jobb?

- Mi�rt �rdekel? – k�rdezte vontatottan an�lk�l, hogy h�trafordult volna.

- Csak szeretn�m tudni. �n nem akarok visszamenni.

Ahelyett, hogy egyszer�en h�tran�zett volna, megfordult, �s ijeszt�en k�zel hajolt hozz�m, szemeit �sszesz�k�tette.

- Nem sz�m�t mit akarsz �s mit nem, k�ly�k. Semmi sem �gy van, ahogy szeretn�d, �s nek�nk rohadtul nem itt van a hely�nk, hanem Hueco Mundoban, �rted?

�sszerezzentem, de m�g miel�tt v�giggondoltam volna, megsz�laltam:

- M�r hogy ne �rten�m? De nem vagyok �n senki szolg�ja, hogy mindenf�le szab�lyoknak engedelmeskedjek.

- Nem lesz mindig melletted valaki, hogy v�dje a segged.

- Megv�dem magam – vontam v�llat. – Nem fogom Hueco Mundoban unni a fejem, csak mert valaki szerint �gy kell lennie.

R�m vicsorgott, azt�n sarkon fordult, �s folytatta amit azel�tt csin�lt, hogy meg�rkeztem volna. Ajkamba haraptam, �s elindultam az emelet fel�. Holnap reggel m�r csak el akartam t�nni. Ak�rmit is mondtam, tudtam, hogy m�snap vissza kell t�rnem Hueco Mundoba, ha visszan�zek is valamikor. A tal�lkoz�s a shinigamival r��bresztett, hogy mennyire nem d�jazz�k a jelenl�t�nket.

Ichigo ajtaja el� �rve elfogott a bizonytalans�g. Biztos, hogy j� ez �gy? Beharaptam az als� ajkam, s p�r pillanatig s�b�lv�nyk�nt �lltam, majd megfordultam �s lementem az emeletr�l. M�g van egy napom. Egyetlen nap.

 

Ichigo f�radtan lecaplatott a l�pcs�n �s levetette mag�t egy sz�kre a konyh�ban.

- Kif�radt�l, Ichi? – l�pett mell� Grimmjow vigyorogva, �s �sszeborzolta a narancssz�n tincseket.

- Gah, te sosem fogod megtudni, milyen vizsg�ra k�sz�lni – ny�g�tt Ichigo.

- Csak t�l�led – d�rm�gte a k�ks�g �s felh�zta a sz�k�b�l a fi�t egy �lel�sre.

P�r pillanatig mozdulatlanul �lltak, majd Grimmjow belesuttogott a narancshaj� f�l�be:

- Holnap. – Csak ennyit mondott.

Ichigo t�gra ny�lt szemekkel feln�zett, �s n�m�n fix�rozta az arc�t. Pontosan tudta, hogy mit jelent ez a sz� sz�m�ra. Sz�mukra. Nagyot s�hajtva Grimmjow izmos v�ll�ba temette arc�t.

- Ki k�ne �lvezn�nk a marad�k id�t – mormogta.

- Nem tanulnod k�ne? – k�rdezte Grimmjow, persze � sem gondolta komolyan.

- Kit �rdekel? – h�rd�lt Ichigo.

- Engem ugyan nem. – Grimmjow egy mutat�ujj�val felemelte Ichigo �ll�t, hogy a szem�be n�zhessen, majd sz�jon cs�kolta.

Ujjai felfedez��tra indultak a fi� test�n, �s nem �hajtott�k f�lbehagyni tev�kenys�g�ket, azonban a narancshaj� m�gis f�lbeszak�totta.

- Menj�nk fel – k�rte.

- Pedig rem�ltem, hogy v�gre kipr�b�lhatom a konyhaasztalt is – s�hajtott Grimmjow, de az�rt elindult Ichigo ut�n.

Fel�rve a fi� becsukta maguk m�g�tt az ajt�t, majd a k�ks�ghez l�pett, �s minden egy�b n�lk�l �tkarolta. Nem szeretett volna m�st, csak �rezni annak k�zels�g�t.

- Ah, most ez�rt j�tt�nk fel? – mormogta Grimmjow, de egy�ltal�n nem volt d�h�s.

- Mm, m�r megint telhetetlen vagy.

- Mikor voltam �n telhetetlen? – h�rd�lt a k�k. – Eml�keztesselek r�, amikor…

- Ne! – szak�totta f�lbe Ichigo, �s mutat�ujj�val befogta az arrancar sz�j�t.

Grimmjow �gy d�nt�tt, hogy a vit�t letudta, �s s�v�rogva beny�lt a narancshaj� p�l�ja al�. Orr�t az �l�nk sz�n� tincsek k�z� t�rta, �s �lvezettel sim�tott v�gig a hasizmokon. �szbe se kapott, de a fi� m�r az �gy�ra r�ntotta, �s heves cs�kokkal bomb�zta ajkait. Grimmjow belemarkolt a rajta fekv� fenek�be, �s l�gyan v�gignyalt annak �llkapcs�n.

- Mmm, err�l besz�ltem – d�rm�gte a k�ks�g k�t cs�k k�z�tt, mikor Ichigo ism�t nyelvj�t�kra h�vta.

- Fogd be – lehelte ajkaira a fi�.

Grimmjow maga al� temette a narancshaj�t, v�gigsim�tott az oldal�n, �s tov�bbra is egym�shoz tapadtak. Leh�mozta r�la a f�l�slegesnek �t�lt ruhanem�ket, s k�jesen a nyak�ba harapott, mik�zben keze egyre lejjebb k�szott a fi� test�n. Ichigo s�hajtva belesimult az ex-hatos tenyer�be, s h�travetette fej�t, �gy az arrancar m�g jobban hozz�f�rhetett az ajkaival k�nyeztetett ter�letekhez. Grimmjow r�markolt Ichigo f�rfiass�g�ra, mire � halkan felny�g�tt �s lehunyta szemeit. A narancshaj� belet�rt az �gsz�nk�k hajkoron�ba, �s k�zelebb h�zta mag�hoz az ex-hatost. L�legzetvisszafojtva v�rta, hogy a k�ks�g elkezdje mozgatni a kez�t, de nem t�rt�nt semmi, �s m�g a nyak�t elbor�t� cs�kok is elt�ntek. Vonakodva kinyitotta egyik szem�t, majd a m�sikat is, mikor szembe tal�lta mag�t a vibr�l� k�k tekintettel.

- Grimm…? – pr�selte ki mag�b�l.

P�r pillanatra csend borult r�juk, majd a k�ks�g vontatottan megsz�lalt:

- Biztos, hogy… j� ez �gy?

- Mir�l besz�lsz?

Az arrancar nagyot f�jt, miel�tt �jra besz�lni kezdett volna.

- Ichigo, �n holnap innen elmegyek. Tulajdonk�ppen… itt hagylak… �s akkor most ezt csin�ljuk?

- Ne akkor alakuljon ki a lelkiismereted, mikor m�r �llok – ny�g�tt a narancshaj�.

- De…

- Nem �rdekel, �rted? Nem �rdekel mi lesz holnap, m�g itt vagy, �s ez a l�nyeg. Ki akarom �lvezni a mai napot az utols� m�sodpercig!

P�r pillanatra ism�t csend sz�llta meg a szob�t, majd Grimmjow r�hajolt a fi� ajkaira, �s gyeng�den megcs�kolta. Ichigo viszonozta, �s a puhatol�z� �rint�sekb�l hamarosan szenved�lyes, k�vetel�z� cs�k lett.

- Ahh, k�rlek, Grimm… – ny�gte a fi�, mikor ajkaik elv�ltak egym�s�t�l.

Grimmjow morranva eleget tett a felsz�l�t�snak, s elkezdte mozgatni kez�t a h�mtagon. Ichigo felny�g�tt �s ujjait a k�ks�g izmos h�t�ba v�jta, de ez az ex-hatost egy�ltal�n nem zavarta, helyette lenyalta a ny�lcseppeket a narancshaj� sz�ja sz�l�r�l. El�gedett mormog�ssal konstat�lta az egyre gyakoribb ny�g�seket �s s�hajokat. Felfel� g�rb�l� ajkakkal hallgatta, ahogy az alatta fekv�, h�t�t marcangol� fi� el�lvezett, ezzel egy�tt a k�ks�g tenyer�be ontotta nedv�t.

Ichigo zih�lva n�zett fel az ex-hatosra, aki sz�les vigyorral pillantott le r�, majd lenyalta ujjait, �s �lvezettel n�zte a narancshaj� nagyra ny�lt szemeit.

- Mmh, nem hagyhatom itt, Ichi – d�rm�gte a k�ks�g.

- Grimmjow, ha a szexiss�get b�ntetn�k…

Az ex-hatos felnevetett, majd led�lt a narancshaj� mell�, �s nyak�ba cs�kolt.

- Gyere, Ichi! – h�zta k�zelebb mag�hoz Grimmjow.

- Ngh, ne szuszogj a nyakamba…

- Ugyan mi�rt?

- Mert izgat� – ny�g�tt Ichigo, mire csak egy kuncog�st kapott v�laszul.

A k�ks�g lassan cir�gatni kezdte a fi� has�t. Ez, �s az arrancar test�nek melege megnyugtatta Ichigot, s teljesen akaratlanul �lomba mer�lt.

 

T�tov�zva �csorogtam az ajt� el�tt, sarkamon ide-oda billegtem, �s n�m�n hallgat�ztam. Odabentr�l semmi zaj nem hallatsz�dott ki, m�gsem mertem megtenni a l�p�st, amire elsz�ntam magam. V�g�l remegve felemeltem a kezem, �s halkan bekopogtam. Hossz� m�sodpercekig nem t�rt�nt semmi, azt�n megjelent az ajt�ban Ichigo �lmosan pislogva, egy sz�l als�ban. Mikor megl�tott, halv�nyan elmosolyodott, kij�tt �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Miel�tt megsz�lalhattam volna, leterelt a l�pcs�n, majd bevezetett a nappaliba �s le�ltetett a kanap�ra. Mikor v�gre megsz�lalhattam volna, torkomon akadt minden hang, �s csak n�ztem a mell�m le�l�, majd fel�m fordul� Ichigot. L�tva, hogy elb�tortalanodtam, a narancshaj� fels�hajtott, s ezzel kiseg�tve megsz�lalt:

- Mi�rt nem �r r� holnap reggel?

�h, sz�val m�r pontosan tudja, mir�l akarok besz�lni. Teh�t Grimmjow elmondta neki. M�gis ilyen nyugodt… Csak �n vagyok ennyire k�ts�gbeesve a holnapi nap miatt?

- Nem akarom akkorra hagyni – r�ztam meg a fejem. – Egyszer�bb most.

- �rtem.

R�vidke csend k�vetkezett, azt�n er�t vettem magamon, �s v�gre besz�lni kezdtem:

- Iz�, �n… mindent k�sz�n�k, Ichigo. Nem tudom mihez kezdtem volna itt, ha te nem seg�tesz. �s… nekem m�g sose voltak bar�taim – r�ztam meg a fejem.

- �s �gy gondolod, hogy �n a bar�tod lettem? – k�rdezte sz�rakozottan.

- Ajj, Ichigo, �gy k�sz�n�m! – borultam a v�ll�ra.

Nehezen, szaggatottan kaptam leveg�t, �s a l�t�som elhom�lyosult. Ichigo meglepetten meg�lelt, majd eltolt mag�t�l, s let�r�lte a szemem alatt felgy�lemlett k�nnyeket.

- Ne s�rj! – mondta gyeng�den.

Sz�val ilyen s�rni? M�g sose s�rtam. Ezel�tt… Hueco Mundoban nem is nevettem. Olyan �rzelemmentes volt az eg�sz. De ez nem j� �rz�s, elszorul t�le a sz�vem. Szipogva t�r�lgettem a szememet, h�tha abbahagyja ezt a… folyad�koz�st.

- Na, legy�l vid�m, �s ne r�gd magad! – borzolta �ssze a hajam Ichigo mosolyogva.

Hevesen b�logattam, majd megszeppenve elpirultam, mikor meg�lelt. N�ztem, ahogy felkelt a kanap�r�l, �s b�cs�t intve a szob�ja fel� vette az ir�nyt. Ajkamat biggyesztve n�ztem ut�na, majd lehunytam a szemem p�r pillanatra. S�hajtva bebattyogtam a konyh�ba �s r�vid tan�cstalankod�s ut�n kinyitottam a h�t�t. Hiszt�rikus nevet�s t�rt ki bel�lem, mikor megl�ttam azt a n�h�ny �veg s�rt, ami megmaradt az utols� iv�szatb�l. Azt hiszem ezt h�vj�k nosztalgi�nak… pedig csak n�h�ny napja volt az eg�sz!

Ellen�llva a j�zan eszemnek el�vettem egy �veget a h�t�b�l, kinyitottam, le�ltem az asztalhoz �s kortyolgatni kezdtem az italt. Eml�kek t�rtek r�m. V�gre �lveztem az �letem – m�r ha ez �letnek mondhat� –, �s �me, el kell mennem.

Egy dologban biztos voltam: Ichigo m�g garant�ltan viszontl�t, mindegy mik�ppen �rem ezt el. Nem �reztem r� hajland�s�got, hogy egy bar�tot engedjek kics�szni a kezeim k�z�l.

 

Grimmjow halkan, �vatosan kim�szott Ichigo mell�l, s a szekr�ny el�tt hever� ruhakupachoz l�pett. N�m�n r�g�dott egy szemhuny�snyi ideig a fi� arc�t f�rk�szve, azt�n megr�zta fej�t, s nesztelen�l fel�lt�z�tt. P�r pillanatig habozva �csorgott, majd az ajt� fel� indult. Meglepetten ugrott egyet, mikor egy k�z megszor�totta a v�ll�t h�tulr�l.

- Ugye nem hitted, hogy csak �gy elmehetsz? – k�rdezte Ichigo sz�r�s pillant�ssal.

Grimmjow az agy�ban kifog�s ut�n kutatva kinyitotta a sz�j�t, azt�n visszacsukta haszn�lhat� �tletek h�j�n. R�vid, de k�nos csend telepedett a szob�ra.

- M�ris m�sz? – mormogta Ichigo, hangja tomp�n csengett.

Az ex-hatosnak minden erej�re sz�ks�ge volt hozz�, hogy b�lintson. Fordult volna, hogy min�l hamarabb elt�nhessen, de a derek�ra kulcsol�d� karok visszatartott�k. K�ptelen volt ellen�llni, megt�rve vissza�lelt. Besz�vta a fi� haj�nak illat�t, s h�t�n v�gigsim�tva pr�b�lta memoriz�lni a b�re tapint�s�t, s minden porcik�j�t, amit csak meg�rinthetett. Legsz�vesebben Ichigo ajkaira hajolt volna, de egy remeg� s�haj k�s�ret�ben eltolta mag�t�l a fi�t, h�tat ford�tott, s kil�pett a szob�b�l. Tudta, hogy ha most enged a cs�b�t�snak, nem fog tudni elszakadni az ex-shinigamit�l. A helyis�gb�l kil�pve p�r pillanatra a falnak d�lt, szem�t lehunyva f�jt egyet, majd m�lyet l�legezve elindult lefel� a l�pcs�n.

Ichigo �res szemekkel n�zte a szobaajt�b�l elt�n� arrancart. Arra gondolt, hogy Amorina m�r biztos elment. A tegnap este ut�n legal�bbis val�sz�n�nek tartotta. Beletelt p�r pillanatba, mire felfogta, hogy egyed�l maradt. Grimmjow elment. V�gtelen�l mag�nyosnak �rezte mag�t. Nem gondolta volna, hogy egyszer ennyire belekavar a nyugalmas kis �let�be egy elszabadult hatos ex-espada… azt pedig m�g annyira sem, hogy beleszeret, �s ekkora �rt fog maga ut�n hagyni. �tkozott Grimmjow!

Visszabotork�lt az �gy�hoz, lehuppant a puha matracra, s k�ny�k�t a combj�n t�masztva tenyer�be temette arc�t. Most m�gis mihez kezdjen?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.